„Úgy gondolom, hogy ezen a héten összejöhet az alku” – jelezte LCI televízió kedd reggeli adásában Clement Beaune francia EU-ügyi miniszter az uniós orosz olaj elleni embargós csomagról. Frissítés! Később Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt jelezte az MTI-nek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel; a két vezető Európa energiabiztonságával kapcsolatos kérdésekről tárgyalt egymással.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hívta meg Budapestre Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt – derült ki a Politico kedd reggeli hírleveléből az eddig nem ismert egyik fontos információ.
Még ma, azaz hétfő délután Budapestre repül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az uniós olajembargó ügyében tárgyaljon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – közölte a Bizottság szóvivője percekkel ezelőtt.
Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban.
A legfrissebb fejlemények egyértelműen arra utalnak, hogy a megállapodás felé tartanak a hatodik uniós szankciós csomag keretében az orosz olajembargóról szóló tárgyalások, sőt a német és a lengyel kormány hétfőn már arról beszél, hogy közel a megállapodás, azaz a magyar kormány vétója is elhárulhat.
Eurómilliárdok múlnak a Magyarország ellen nemrégiben elindult jogállamisági eljárás eredményén. Az Európai Bizottság és a hazai bírálók egyik visszatérő kritikája a magyar közbeszerzési rendszerről szól. Konkrét, érdemi szakmai javaslatból azonban sokkal kevesebb van, mint kritikából. Mivel azzal a kevés javaslattal pedig sokszor gyakorlati szakemberként nem értek egyet, ezért közzéteszem saját javaslataimat a közbeszerzési rendszer reformjára.
A magyar kormány képviselője a vasárnapi ülésen is ellenezte az uniós olajembargó tervének megszületését, mert szinte teljes mentességet kér az embargós terv alól – jelezte egy névtelen forrás a Politicónak. A Portfolio megbízható információi szerint - összhangban az uniós intézmények vasárnap esti közös közleményével - a folyamatban lévő tárgyalásokon a fókusz inkább azon van, hogy Magyarország és Szlovákia részére milyen műszaki következményekkel jár az orosz olajembargó, ahhoz milyen finanszírozási lehetőségek állnak majd rendelkezésre és az orosz leválás mellett hogyan lehet folyamatosan garantálni az ellátásbiztonságot, a hazai üzemanyagellátás zavartalanságát.
A tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsa egységes az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciócsomag elfogadásának szükségességét illetően - közölte közös közleményben az uniós tanács és az Európai Bizottság vasárnap.
Miután a péntek délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen nem született megállapodás a módosított uniós olajembargó ügyében, pénteken délután tárgyalás zajlott az Európai Bizottság és a magyar kormány között az ügyben – tudta meg az ügyre rálátó egyik diplomata forrástól a Reuters.
Magyarország és Szlovákia 2024 végéig, tehát még egy évvel későbbig kapna felmentést az orosz olajembargó alól a legfrisssebb ajánlat szerint – tudta meg diplomáciai forrásokból a Reuters. Ez azt jelentené, hogy még több ideje lenne az átállásra a két országnak, mint amit eddig felajánlott volna az Európai Bizottság, de Orbán Viktor magyar kormányfő ma reggeli nyilatkozata alapján továbbra is nagy kérdés, hogy a tagállami nagykövetek Brüsszelben jelenleg is zajló ülésén meg tud-e születni az alku, esetleg az éjszakába, vagy a hétvégébe nyúlik, mint ahogy arra a Politico céloz, vagy netán nem is jön egyelőre össze. Utóbbi esetben jövő hétre rendkívüli külügyminiszteri találkozót hívna össze az EU külügyi főképviselője.
„Ahhoz, hogy át tudjunk állni egy új olajellátási rendszerre, nem csak az olaj ügyét kell megoldani, hanem korszerűsíteni kell a teljes magyar energiarendszert” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban, és ezzel gyakorlatilag egy több ezer milliárd forintos üggyé fokozta azt a finomítói átállítási kérdést, amiről ő maga is jelezte, hogy Magyarországnak „csak” néhány százmilliárd forintba kerülne. A miniszterelnök kijelentette: „amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen” az uniós olajembargóra; ami alatt valószínűleg azt értette, hogy amíg a jogállamisági eljárás miatt nem tisztázott, hogy a helyreállítási és más fejlesztési programokban mikor mennyi EU-pénz várható, addig a vétó belengetésével megakasztja az uniós olajembargó ügyét. Mindezt pedig úgy aposztrofálta az interjúban, hogy ez a magyar rezsicsökkentés fenntartása érdekében vívott harc. Közben Brüsszelben kiszivárgott, hogy még egy év haladékot kapna Magyarország az orosz olajembargó alól és akár a hétvégébe is nyúlhatnak az alkudozások a szankciós csomagról. Később aztán az is kiszivárgott, hogy még pénteken délután is volt egy egyeztetés Brüsszel és Budapest között az uniós olajembargó témájában és elképzelhető, hogy a hétvégén fog majd jönni az alku.
A legfrissebb jelek szerint 3-3,5 éves haladék esetén már támogatná a három közép-európai ország az orosz olajra és finomított termékekre vonatkozó uniós olajembargót, az alku pedig a ma helyett péntekre összehívott újabb uniós nagyköveti találkozón akár meg is születhet.
Miután ma bejelentette az Európai Bizottság elnöke az év végéig tervezett teljes orosz olajembargó tervét az EU-ban, rövid reakciót küldött a Reutersnek Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna haladékot arra, hogy a meglévő szerződései keretében továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat – jelezte egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek azután, hogy Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament előtt ma bejelentette a teljes uniós orosz olajembargós javaslatot. Arra a hírügynökség második forrása nem válaszolt egyértelműen, hogy a finomított orosz olajtermékek embargója alól is 2023 végéig kapna-e felmentést a két ország, vagy sem.
Teljeskörű, a vezetékes és a tengeri szállítású orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre vonatkozó uniós importtilalom bevezetésére tett szerdán javaslatot az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén a hatodik uniós oroszellenes csomag keretében. Frissítés! Később kiderült, hogy az idén év végével hatályba lépő teljes orosz olajimport tilalom alól 2023 végéig szóló felmentést kaphat Magyarország és Szlovákia. Erről ebben a külön cikkünkben írtunk.
Ma délelőtt az Európai Parlament plenáris ülésén jelenti be Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a hatodik uniós oroszellenes csomagot, benne az olajembargós javaslatokat és ezekben tényleg benne lehet mentesség Magyarország és Szlovákia számára – tudta meg a Politico.
Az Európai Bizottság egy új, Moszkva elleni szankciócsomag részeként az orosz olajimport fokozatos megszüntetését fogja javasolni, és ezt várhatóan már kedden előterjeszti.
Az EU trösztellenes szabályozó hatóságai hétfőn azzal vádolták meg az Apple-t, hogy az korlátozza a riválisai előtt a hozzáférést az NFC-chip technológiájához. A vétség komoly bírságot vonhat maga után, és arra kényszerítheti techcéget, hogy nyissa meg mobilfizetési rendszerét a versenytársak előtt.
„A magyar álláspont az olaj- és gázembargó esetében nem változott: nem támogatjuk!” – írta ki hétfőn délelőtt a Facebookra és a Twitterre, illetve küldte el a Reutersnek emailben Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra a német ZDF-értesülésre reagálva, miszerint Magyarország is feladhatta elutasító álláspontját az orosz olajembargó ügyében.
Az Európai Bizottság kedden terjeszti be azt a javaslatát, amely év végével tiltaná be az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját, tehát a kőszén embargójához hasonlóan lesz egy több hónapos felkészülési idő, és speciális helyzete miatt Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket, vagy átmeneti intézkedéseket” kap – tudta meg a Politico Ursula von der Leyen bizottsági elnök köreiből.
